5 - Secrets

Sziasztok! 

Oh, tudom ilyet nem igazán láttatok tőlem, hogy egy bejegyzés előtt beszéltem, de most muszáj. Először is elnézést kértek, a késlekedésért, de nem voltam úgy gép közelben, meg kicsit elakadtam a végével, de átlendültem e felett. Másodszor szeretném mondani, hogy a következő rész  biztos  pénteken fog érkezni, mert nem leszek itthon. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a feliratkozókat, és oldal megjelenítéseket!

Ui. Megváltozott a nevem, ha esetleg furcsálljátok, de még mindig ugyanaz a személy vagyok! :D 

Ui2. Nem sokára jön egy kis meglepetés! 

xx, 

Raine Loire

      Tristan Evans 

Zene*

Reggel arra ébredtem, hogy valaki az ágyamon ugrált.

- Kelj már fel! - ordította. Én egy laza mozdulattal lábon rúgtam, amitől hátára esett a francia ágyon. Gyors mozdulatokkal összefogtam karjait feje fölött. Fölé támaszkodtam, ekkor megláttam azokat a gyönyörű barna fürtöket, amik arcát takarták. Kisöpörtem onnét, hogy ne egyen meg több hajszálát és láthassam az arcát.Olyan rég láttam ilyen közelről az arcát, hiszen alig hogy találkoztunk. Ő már ott se volt.

- Öö bocsi. Csak már mind rád vár és senki se tudott felkelteni. Én is már 10 perce szenvedek vele - dadogta. Arcát elöntötte a pír, amiért ilyen közel vagyok hozzá. Orrunk már majdnem összeért. Annyira szívesen megcsókolnám, érezni akarom azokat a puha, telt ajkakat, ahogy enyémen vannak. Kíváncsi vagyok szája ízére, arra hogyan csókolt. De nem tehetem ezt Lisa-val, hiszen.. hiszen. Már nem is szeretem, de nem merek vele szakítani, hiszen nála jobb stylist-ot ritkán találunk! Tudom, hogy ezt nevzik kihasználásnak, és egy utolsó görény vagyok, amiért ezt teszem vele. A másik, hogy félek összetörni a lány szívét, mivel ahogy viselkedik velem, tudom, az ő érzései igazak. Az enyémek is azok voltak anno, míg Ö be nem sétált a garázsunkba, és a bátyját kereste. Azóta, mintha megváltozott volna az érzelmeim. Sose hoztam fel, viszont vártam, hogy James beszéljen róla. Hallani akartam a nevét, érdekelt, hogy mi történt vele.  

- Oké - erőt vettem magamon és ellöktem magam tőle. Ő kimegy én pedig felöltöztem. Csak az járt az eszembe, hogy milyen közel voltunk egymáshoz és pár centi választott el attól, hogy megcsókoljam. Nem tettem, nem tudtam mit reagálna rá Ő, meg amúgy is minden a feje tetejére állna. Mindent meg lehet változtatni egy aprócska dologgal, lehet ez egy csók, egy szó..

Lementem a hallba, ahol már a srácok már vártak rám. 

- Jó, bocs. a lényeg, hogy már itt vagyok - mondtam, mielőtt több szidást kapnék, mint anyáméktól egész éltemben. Nem a türelmükről híresek.. 

- Induljunk - beszálltunk a kocsiba és egyenesen a TV-stúdióba hajtunk, hogy felvegyük az interjút, amit délután fog adásba kerülni. Skyler-re pillantottam, aki megszeppenve ült az ablak mellett és ki fele bámult. 

- James, körülbelül mikor lesz vége? - kérdezte a kisebbik McVey a nagyobbikat. 

- Most van 11, hát reméljük délre végzünk. Oda fogsz érni a randidra - röhögött James és megveregette a lány térdét. Ő csak megforgatta a szemét és tovább bámult kifelé. Éreztem, ahogy vállamba fúrja fejét Lisa, lomhán átkaroltam a vállát és közelebb húztam. Leparkoltunk az úti célunk elé és mint a csorda, vagyis csak mi fiúk úgy vonultunk be. Lisa úgy sétált be, mintha a vörös szőnyegen lépkedne, megjegyzem eléggé szexi volt. De, aki mögötte jött, az még aranyosabb volt. Mindenfele pillantgatott és alaposan megszemlélt, minden apró részletet. Mint egy kislány,a ki a nagyvárosba csöppent és nem tudja mit kezdjen magával. Már vissza akartam fordulni, hogy bevezessem, de James megelőzött.

- Úgy sétálsz, mint a nagyanyánk. 

- Héé - csapott a hátára, majd mindketten felröhögtek. 

- Gyere édes - karolt belém Lisa. Bementünk és elfoglaltuk a helyünket. A dobok mögé ültem és elkezdtem ütni a ritmust, majd szépen bekapcsosodott Connor és James, aztán pedig Brad kezdett el énekelni. A szám végén Anne, a műsörvezető nő, hatalmas ujjongással és tapssal jutalmazott minket. 

- Hölgyeim és uraim The Vamps. James, Connor, Brad és Tristan - mondta sorba a neveinket, mi pedig úgy mentünk be libasorba. Kényelmesen elhelyezkedtünk a fehér kanapén. - Sziasztok fiúk. Hogy telnek a napjaitok? 

- Sok-sok próbával és már alig várjuk a holnap esti koncertet - válaszolt Brad mosolyogva. 

- Jól hallottam, hogy a húgod  veletek jött? - nézett James-re.

- Igen. Most is itt van - mosolygott húgára McVey. Skyler fejét kicsit lejjebb hajtotta, hogy arcát takarja haja. Nem akart, még több hírnevet maga körül, már az újság cikk is teljesen kikészítette tegnap. Nem mutatta, de mégis érezni lehetett a kisugárzásból. Csak úgy vibrált a feszültségtől. 

- Esetleg ide tudna jönni? - tett fel egy újabb kérdést. Skyler heves fejrázásba kezdett, de James mintha nem is vette volna észre, úgy válaszolt. 

- Persze. 

- Skyler McVey - mutatta be, Lisa-nak kellett őt oda lökdösnie és egy apró intéssel le is ült kanapé karfára. De James nem hagyta, hogy ott üljön, helyet cserélt vele és ő ült oda. Átölelte és egy puszit nyomott a hajba. Szívesen lettem volna James helyében, hogy én is megtehessem ezt, hogy bármikor megöleljem, vagy megpusziljam. - Ez az igazi testvéri szeretett - mosolygott Anne. - És Skyler, milyen érzés a fiúkkal utazgatni?
- Nem olyan rég indultunk el, de már most élvezetes - válaszolt egy sablon válasszal. Nem mondott semmi olyat, félt, hogy rosszat szólna és az újság másnap tele is lenne vele. Még beszélgettünk a próbákról és a fellépésről. Tudtam, hogy felfogja hozzni és, így is lett. - Akkor beszélgessünk egy kicsit a kapcsolataitokról? Mind a hárman szinglik vagytok, hogyhogy? 

- Várunk, a megfelelő személyre - mondták a srácok, a nő mosolyogva fogadta, majd felém nézett. 

- Tristan te vagy az egyetlen, akinek van barátnője. Lisa, hogy van? 

- Nagyon jól megvagyunk. Örülök, hogy ő a stylistunk, hiszen így még több időt tudunk együtt tölteni - hazudtam. Már szinte megszokottá vált, hogy kitalált dolgokat ejtek ki a számon Lisa-val kapcsolatban. Mint ha csak könyvből olvasnám. Rossz érzéssel tölt el, hogy átverek mindenkit, de ezt érzem helyesnek. Egyszer majd minden kis titkomat kiadom magamból.. 

- Hölgyeim és uraim, a mai Anne show meglepetés vendége Lisa White - mutatta be, pár másodperccel később már Lisa is lépked befele és egyenesen az ölembe ül. Nyomott számra egy puszit, én pedig mosolyt erőltettem az arcomra, mintha boldog lennék, hogy itt van.  

- Meglepés - vigyorgott rám. Teljesen ledöbbentett, nem is mondta, hogy felkérték. Óvatosan Sky-ra pillantottam, aki alig észrevehetően megforgatta a szemeit. Én egyből visszakaptam a szemem és egyenesen az én barátnőmet néztem és boldognak tettem magam. Lisa-nak be se állt a szája, mindenfélét mesélt a kapcsolatunkról, a közös nyaralásunkról és még sok másról, de nem figyeltem rá. Fejben egy másik világban jártam.

- Nagyon köszönöm, hogy itt voltatok. Öröm volt titeket megismerni - állt fel a székéből és egyesével kezet fogott velünk. Kiléptünk a stúdióból, mire Skyler elővette a telefonját és megnézte az időt. 

-Úristen már fél egy van. Siessünk! - rohant a kocsi felé. Csak el ne késsen a randijáról, azzal a szép fiúval. A hideg is kirázott, ha csak arra gondoltam mással tölti a délutánját.

Egyedül voltam a szobába, Lisa elment ruhákat nézegetni, így volt egy kis nyugtom. Jobb dolgom nem volt, ezért bekapcsoltam a gépem, és csak úgy szörfölgettem a neten, míg meg nem akadt a szemem, egy ismerős néven és képen. Azonnal rákattintottam.
Skyler, már már annyira ártatlannak tettedet magad, hogy kezdem elhinni, hogy te vagy a legjobb színés. Ezért egy Oscárt érdemelsz, vagyis én megadom neked. Most könyörgöm láttátok, azt a 'zavarba jöttem' arcot, mert be kellett mennie és odaülni, még meg szólalni se tudod. Nem tudom, én a helyében megtiszteltetésnek venném, hogy szerepelhetek a TV-ben. Mindenkinek kezd elege lenni ebből a lányból, miért nem megy el és kezd valamit az életével? Hülye kolonc.. Csók, puszi Vampatte
A sorok között cikázott a szemem, és ahogy a végéhez közeledtem, egyre és egyre feljebb ment bennem az a bizonyos pumpa. Mi az, hogy kolonc, meg hogy nyűg meg ehhez hasonlók?